A legtöbb tünetnek lelki háttere van, és ezek feltárásával, megértésével lehetőséget kapunk arra, hogy a gyógyulás útjára lépjünk. Lehet, hogy a gyógyulás már rögtön a megértés által bekövetkezik.

A pánikbetegség lényege a rohamokban jelentkező szorongás (pánikroham) ismétlődése olyan helyzetekben, amikor semmilyen objektív veszély nincs. A meghatározó tünetek egyénről egyénre változnak, a tünetek változatos kombinációban jelentkeznek.

Jellegzetes tünetei:

• Fulladás, légszomj: a betegek úgy érzik, nincs elég levegő, fulladnak, sóhajtoznak. Emiatt sokszor szaporábban kapkodják a levegőt, ami csak tovább fokozza a bajt.
• Szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság: pánikbetegség esetén tipikus tünet az ájulástól való a félelem, ám ez soha nem következik be.
• Szapora szívverés és heves szívdobogás: nyugalomban is fellép a heves szívdobogás, ami még ijesztőbb lehet, ha egy-egy nagyobb ütés, vagy ebből akár egy sorozat is érezhető.
• Remegés, reszketés: ezt gyakran egész testükben érzik.
• Izzadás: erős verejtékezés, "csorog a hátamon a víz", "szinte csöpög a kezem", érzését tapasztalják a betegek anélkül, hogy melegük lenne.
• Torokszorulás, fulladás: nem a légszomjról, a levegő kapkodásáról van itt szó. A torokban lévő szorító érzés, a "gombóc" megakadályozza, hogy akár az étel, akár a levegő "lemenjen".
• Hányinger, hasi feszülés/fájdalom: émelygés, hányinger, puffadás, ideges hasmenés, akár mellkasi tünetek nélkül is jelentkezhetnek. Ilyenkor hasi pánikról beszélünk.
• Deperszonalizáció, derealizáció: a személy saját magát, a testét, annak részeit érzi megváltozottnak vagy környezetét éli meg furcsának, idegennek.
• Érzési zavarok, zsibbadás, hangyamászás érzése vagy csökkent érzékelés: általában a kezek, a karok, az arc, az ajak zsibbadását, érzéketlenségét élik meg.
• Kipirulás, hevülés vagy hidegrázás.
• Mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás.
• Halálfélelem: a beteg sokszor úgy érzi, hogy meghalhat, azonnali segítséget kell kérnie.
• Megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem: gyakran elviselhetetlen, kibírhatatlan a roham alatt észlelt szorongás, rettegés, félelem

A pánikbetegség pszichoterápiás kezelése:

A feltáró pszichoterápiák során a pánikbetegség mögött álló problematika, trauma, szorongásos beidegződések átdolgozása történik. Ez történhet regresszióval, kognitív terápiával, analitikus vagy szimbólum terápiával is.
A pszichoterápiák célja, hogy a pánikbetegség mögött meghúzódó pszichés problematikát feltárjuk és megoldjuk. Ez sokszor csak hosszabb, kitartó munka eredményeként valósul meg. A terápiás munkában nagy hangsúly van azoknak a tudattalan mechanizmusoknak a felismerésén és változtatásán, ami a pánikbetegség hátterében áll.
A pánikbetegek kezelése során többféle pszichoterápiás módszert ötvözök, így hatásos és végleges gyógyulás várható. Első lépésben megtanítom, hogyan előzhetjük meg a pánikrohamot. Következő lépésekben feltárjuk a betegség gyökereit,  ha ez a felszínre kerül, és a páciens azonosul azzal, hogy melyik életszakaszban (nagyon sok esetben gyermekkorban átélt trauma a fő ok) és milyen események kapcsán alakult ki a betegsége, elmondhatjuk, hogy a páciens rálépett a gyógyulás útjára.